A legtöbb iskola készül forgatókönyvvel egy újabb karanténidőszakra

Szeptember 1-jén csaknem fél év kényszerszünet után ülhettek ismét a diákok iskolapadba, a viszontlátás öröme pedig elhalványította az otthon töltött idő bizonytalanságát. De vajon mennyire élnek élénken a karanténoktatás tanulságai a tanárok és szülők emlékezetében, mi maradt velünk a digitális oktatásból? A tanévkezdés óta eltelt időszak tapasztalatait értékeli a HiperSuli program szakmai vezetője, Koren Balázs. 

Ismét nehéz az iskolatáska 

Visszafogott évnyitókkal vette kezdetét a 2020-as tanév, ami újra egy kis normalitást hozott sokak életébe. Koren Balázs tapasztalatai szerint mind a tanárok, mind a diákok lelkesen várták a visszaállást a megszokott kerékvágásba.  „A viszontlátás öröme, a kiszámítható környezet stabilitása sokaknál nagyobb erőnek bizonyult, mint a félelem az esetleges megbetegedéstől. A visszajelzések alapján a diákokat elsősorban a rendkívül sok bizonytalansági faktor és a kortársak hiánya viselte meg leginkább a karanténoktatás során.  

Az iskolába történő visszatérés azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a koronavírus okozta pánik és a járványidőszak a múlté. „Mindenki próbálta átbeszélni az elmúlt időszak tapasztalatait, a felgyülemlett feszültségek feloldása azonban nem mindenhol történt meg, hiszen bár a tanárok nagyon jó pszichológiai érzékkel rendelkeznek, nem pszichológusok. A járványhelyzet hozta intézkedések betartása kihívást jelent, de az igyekezet mindenkinél megvan. A pedagógusok, szülők és gyerekek partnersége ebben az időszakban különösen fontos – mondja a szakértő. 

Vannak azonban  olyan esetek is, ahol más-más okokból, de a diákok továbbra is otthon tanulnak. A pedagógusok számára ez különösen nagy feladatot jelent, hiszen egyszerre kell személyesen és online is oktatniuk. A hibrid oktatás a létező legnehezebb formája az oktatásnak, óriási kihívás a tanárok számára, amiben különösen sokat számítanak a karanténidőszakban felgyülemlett tapasztalatok: hogyan építsék fel az online megbeszéléseket, mire figyeljenek oda, mikor, milyen formában láthatóak a kamerában, mikor hallható jól az adott óra egy online közvetítés során – világít rá Koren Balázs. 

Kényszermegoldások helyett tervezés 

A folytatás és a következő hónapok működésének kérdése továbbra is megválaszolatlan. 

Az iskolák sokkal felkészültebbek egy esetleges karanténoktatásra, mint márciusbanA legtöbben készülnek vészforgatókönyvvel egy újabb karantén időszakra, az elkezdett tanítási, tanulás módszereket igyekeznek tovább finomítani. A folytatásban a tapasztalatokat felhasználva és jó előkészítéssel már sokkal könnyebb lesz levezényelni egy esetleges újabb karanténtAmíg tavasszal kényszermegoldások születtek, ma már az a szempont, hogy hogyan tudunk egy hasonló helyzetre jobb megoldásokkal, ténylegesen felkészülniLegyen szó akár hibrid, akár teljesen online oktatásról – vélekedik Koren Balázs a helyzetről.   

Magabiztosabb tanárok, tudatosabb szülők 

A karanténidőszak által felgyorsított fejlődés a digitális oktatásban számottevő előrelépést jelentett, s bár villámgyorsan történt az átállás, a Telenor megbízásából az Ipsos által készített kutatás* alapján a szülők, tanulók 58%-a volt elégedett vele. 

A karanténoktatás rámutatott arra, hogy mennyire fontos a kütyük okos és felelős használata. Mind a tanulás, mind a szabadidő hasznos  kelléke lehet, ezért elengedhetetlen, hogy tudatos eszközhasználókat neveljünk a gyerekekből. Ebben most már az iskolák mellett a szülők is egyre inkább partnerek lehetnek” – foglalja össze Koren Balázs. 

*  *A kutatás 550 fő megkérdezésével zajlott 2020. április 9-14. között; a minta reprezentatív nem, kor, településtípus és régió szerint a 18-65 éves magyar lakosság körében. (Ipsos Instant Research)  

Hasznosnak találta ezt a cikket ?
NemNemIgenIgen
Loading...