Elkészült a HiperSuli kutatás a távolléti oktatásról

A villámszerű bevezetés ellenére a diákok többsége szerint jól ment a váltás a távoktatásra. Leginkább a személyes találkozást és az osztálytermi figyelmet hiányolják az iskolások, viszont örülnek a szabadabb időbeosztásnak és az utazás híján megspórolt időnek. 

Milyennek érezték az átállást? 

Talán már meglepően magas arányban a diákok 58%-a összességében elégedett és szereti a digitális oktatást, csak 13% nem volt eddig megelégedve a tanítással ilyen formában, derült ki az Ipsos segítségével a távoktatásról végzett kutatásból, amely egy 550 fős, a 18-65 éves magyar lakosság körében nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív mintán készült.  

A tanulók 70%-a úgy vélte, gyorsan sikerült alkalmazkodnia a digitális oktatáshoz és ezt a szülők is megerősítik, akik 65%-ban értettek egyet. Hasonló arányban, 67% mondta, hogy az első 4 hét után már olajozottan megy a tanulás az új formában. Ezek alapján úgy tűnik, azok az iskolák, akik felkészültek voltak és sikerült már az első napokban jól reagálniuk, sikeresen haladhattak tovább a tanítással.  

Országszerte átlagban közel azonosan értékelték a mostani rendszert, a fővárosiak között nem volt olyan, aki elégedetlen lett volna, viszont a vidéki településeken nagyobb a szórás. Sok vidéki kifejezetten boldog a mostani megoldással, viszont 10%-uk nem értett egyet azzal, hogy gördülékenyen menne a tanítás.  

A tantárgyakat nézve kevésbé volt általánosan pozitív a vélemény, 55% vélte úgy, hogy egyes órák esetében nehezebb volt az adaptálódás. Ez a tárgyak természetéből fakadóan nem meglepő, hiszen rengeteg digitális eszköz áll rendelkezésre már évek óta például matematika vagy idegennyelv tanulásra, viszont a Bunsen-égővel végzett kémiai kísérleteket élményét és tanulságát már nagyobb kihívás kilóméterekről átadni a diákoknak, talán VR szemüvegekkel lehetne a legközelebb hozni az élményt. 

Mi lett az osztályterem digitális megfelelője? 

A legnépszerűbb platform az eKRÉTA, minden második diáknak zajlik itt az oktatás. Az általános kommunikációs csatornákat, mint az emailt, a Zoomot, a Facebook-csoportokat és a Messengert már változatosabban használják, mindegyiket a diákok egyharmada használja tanulmányaihoz. A Google Classroomot minden negyedik tanuló, míg a Teams-t és a Redmentát kicsit kevesebben, 15-18% veszi igénybe. 

A válaszadók többsége maximum 3 platformot használ a tanuláshoz, viszont 6%-uknak legalább 6 felületet kell figyelniük az óráikhoz. Ez az eltérés lehet amiatt, mert némelyik program, mint a Zoom, kifejezetten csak egy feladatra van tervezve, ez esetben csoportos videótelefonálásra, ezzel szemben a Teams levelezésre, chatelésre és telefonálásra is alkalmas.  

Mi benne a jó és mi a rossz? 

A legtöbben az annak örülnek, hogy nem kell utazni (66%) és hogy rugalmasabb az időbeosztás (57%). Ezek mellett minden negyedik válaszadó mondta, hogy szakmailag is előnyös a digitális tanulás, például kreatívabb módon tudnak tanulni, több információhoz jutnak vagy jobban személyre van szabva az oktatás. Csupán 16% mondta, hogy nem tudna nyugodt körülmények között az iskolai feladataira figyelni. 

Legnagyobb nehézségként a személyes kontaktus hiányát sorolták fel (62%), de sokaknak okoz nehézséget a tanulásra figyelni (42%) és 46% szerint a számonkérés is egy problémás pont. Technikai akadályokba is sokan ütköznek, az internetszolgáltatás minőségére 50%, az internet hiányára 25% panaszkodott. 38%-nak nincs megfelelő eszköze és 40% szerint hiányos a tanárok tudása a digitális oktatás terén.  

A kutatást a 2020.04.10-12. közötti időszakban az Ipsos egy 550 fős mintán végezte, amely a 18-65 éves magyar lakosság körében nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív. 

Hasznosnak találta ezt a cikket ?
NemNemIgenIgen
Loading...