Nyaralni mennek-e a betűk?

A gyerekek olvasási szokásairól, az olvasóvá nevelésről és a nyári pihenőidő hasznos eltöltéséről kérdeztük Domány Katalint, Fantazmagória gyerekkönyvesbolt alapítójátegy könyvkiadó marketingesét. 

Kezdjük a legelején, szerinted hogyan lehet egy gyereket olvasóvá nevelni? 

Szerintem az olvasóvá nevelés babakorban kezdődik, az első pillanattól kezdve sok múlik a szülőn: hogy mutatnak-e képeskönyveket a kicsiknek, beszélnek-e hozzájuk, és amint ülni tudnak, adnak-e a kezükbe keményoldalas lapozókat. Tényleg fontosnak tartom, hogy a babákhoz folyamatosan beszéljenek, akár csak azt is mondhatjuk nekik, hogy most éppen mit csinálunk, mit látunk az utcán; párhuzamosan a rímes mondókák, rövid versek is jöhetnek könyvből otthon vagy babafoglalkozáson tanulva (Csiri-biri tornatár – Csimota, Hóc-hóc katona versgyűjtemény Móra, Ringató lapozók Kolibri, Kerekítő könyvecskék Móra).  

Majd hirtelen elérkezik a böngészők kora. Ott aztán van mit nézni, bőven van miről beszélgetni. A legkedveltebbek Sussane Rotraut Berner évszakos böngészői (Naphegy), vagy a Vidám nyüzsgés sorozat (Könyvmolyképző). Amikor pedig már hosszabb ideig is tud figyelni a gyerek, előkerülhetnek a napközbeni és az esti mesék, illetve az ismeretterjesztő ablakos könyvek. Julia Donaldson és Axel Schaffler közös könyvei (például Bot Benő; A graffaló; A legcsinosabb óriás; Zog, a sárkány; Kvirtek és Kavrtok – Pagony); Berg Judittól a Maszat sorozat (Pagony), majd Garázs-bagázs (Scolar), Rosszcsont mesék (Ciceró), valamint ismeretterjesztő kötetek a Scolar Mit?Miért?Hogyan? A Babilon MiMicsoda sorozata kicsiknek, igazi kedvenc még az Egérke enciklopédiája (Csirimojó). Ezek után pedig már csak a szülők ízlése szab határt. Annyi jó gyerekkönyv van! 

Talán az óvodás korosztály számára jelenik meg a legtöbb könyv, a mesegyűjteményektől kezdve, a hosszabb meséken át a sorozatokig, minden megtalálható a palettán. Csak, hogy pár szerzőt említsek, a magyarok közül Berg Judit, Vadadi Adrienn, Harcos Bálint (Pagony), külföldiek közül Erwin Moser, Tony Wolf (Manókönyvek). Az óvodások már érdeklődnek a betűk iránt, le akarják írni a nevüket, figyelik a rendszámtáblákat, sőt létezik egy olyan módszer, a Mesezene, ahol hangokhoz érzelmeket, színeket és meséket párosítanak és egy év alatt végig veszik az abc hangjait (nem betűket, hangokat tanulnak!) az ovi utolsó évében. A fiam például így tanult meg olvasni, hiszen felkeltették az érdeklődését a betűk iránt. 

Aztán jön az írás-, és olvasástanulás az iskolában. Tapasztalatom szerint az első pár évben nagyon lelkesek a gyerekek. Az elsős már szeretne egy olyan könyvet, amit ő maga olvasott ki. Sokszor ajánlottam a szülőknek, hogy vegyék elő a régebbi, rövid mesekönyveket, mint a Boribon vagy a Bogyó és Babóca, mert könnyen olvasható számukra. Aztán jöhetnek az első olvasmányokra kihegyezett sorozatok. Ilyenek a Cerkabella Betűzgető könyvek (csupa nagybetű), a Pagony Most én olvasok vagy a Babilon Szeretek olvasni! sorozatai, de más kiadók is szélesítik a kínálatukat ilyen kötetekkel.  

És persze a kezdetektől lásson jó példát, legalább az egyik szülő olvasson. Ha könyvek veszik körbe a gyerekeket, akkor előbb vagy utóbb elkezdik azokat olvasni. 

Ha a szülői példamutatás valamiért elmaradt, hogyan hozhatjuk helyre/hogyan változtathatunk rajta? 

Ha a szülők nem olvastak a gyereknek vagy ők nem mutattak példát, akkor a tanító néniknek és az iskolai könyvtárosoknak a segítségére is szükség van. Könyvkihívásokkal, könyvtári órákkal, felolvasásokkal vagy osztályon belüli könyvajánlókkal kelthetik fel a gyerekek érdeklődését. Sok jópofa és hatékony módszerrel találkoztam, pl. minden gyereknek legalább egy kedvenc könyvét be kellett mutatnia az osztálynak, elmesélni miért szerette, így kedvet kaptak hozzá a többiek is. Az ajánlót matricával vagy piros ponttal jutalmazták. “Ki olvas többet” versenyről is hallottam már, ahol olyan módon tették érdekeltté a gyerekeket, hogy egy „könyvkukacot” készítettek, amiben egy-egy könyv jelentette a könyvkukac egy-egy szeletét, így a gyerekek maguk bővíthették a kukacot, ha újabb könyvet olvastak el. Hasonló módszer a fekete-fehér könyvespolc képe is, amin minden könyv elolvasása után kiszínezhetnek a gyerekek egy kötetet. Az apró versenyek, kihívások segítségével könnyedén felkelthetjük a gyerek érdeklődését az olvasás iránt. 

Úgy tapasztalom, hogy azok a szülők, akik kevésbé „olvasósak”, szeretnék, ha a gyerekeik viszont azzá válnának, ezért/és próbálják őket ebbe az irányba terelni. Nem késő esti mesét olvasni a kisiskolásoknak sem. 

Mit tehetünk, hogy olvasson a gyerek nyáron? Illetve, ha nem olvas, erőltessük? 

Mindenképp olvasson, ez a legjobb időtöltés 😊 De én elfogult vagyok.  

Sok tanár nyárra adja fel a kötelező olvasmányt, szerintem ezzel elveszik a gyerekek kedvét az olvasástól. Bőven elég, ha év közben együtt olvassák és dolgozzák fel a kötelezőt, nyáron hagyni kéne őket szabadon választani, hogy szeretnének-e olvasni, vagy sem. 

Láttam olyan jó példát, mikor egy egész hosszú listát kaptak a gyerekek klasszikus és modern könyvekből az irodalomtanártól és ebből 2-3 kötetet kellett kiválasztaniuk és elolvasniuk őszig. Így már volt mozgásterük és tényleg nagyon jó lista volt, friss megjelenések és kortárs szerzők is szerepeltek benne.  

Viszont ne erőltessük az olvasást, a legjobb, amit tehetünk, hogy engedjük szabadon választani. Vigyük el a gyerekeket könyvtárba vagy könyvesboltba, mert ott sok könyvet láthat egyszerre, megtetszik neki egyik-másik, belelapoz és el akarja majd olvasni.  

De valamilyen nyári versennyel vagy könyvkihívással is megpróbálhatjuk lelkesíteni a gyerekeket. Tavaly csináltuk azt, hogy három, bármilyen könyv elolvasása után – bizonyítandó, hogy elolvasta – írniuk kellet pár sort a kedvenc részükről vagy szereplőjükről és cserébe ajándékba kaptak egy könyvet. Meglepődtünk mennyien jelentkeztek! 

Azt mondtad, hogy első két évben lelkesek a gyerekek az olvasás iránt, aztán történik valamilyen változás? 

Igen, úgy látom, hogy harmadikos-negyedikes korukban elveszítik az érdeklődésüket az olvasás iránt, főleg a fiúk. Előtérbe kerülnek a kütyük. Mindig mondom, hogy nem baj, ha nem komoly irodalmat olvasnak, csak olvassanak. Ilyenkor jó választás lehet az Egy ropi naplója, illetve lányoknál az Egy Zizi naplója sorozat (Könyvmolyképző), a 13 emeletes lombtoronyház (Manókönyvek), valamint annak folytatásai, vagy A jedi akadémia trilógia (Kolibri).  

Ami nagyon bevált az az 1000 veszély sorozat (Scolar), ahol minden kötetben az egyes fejezetek végén az olvasó dönti el, hogy a két folytatási lehetőség közül melyiken halad tovább. Így rengetegszer olvassa el a könyvet és tényleg ezer kalandot átél. 

Egyébként ebben az időszakban nagyon eltér még a gyerekek olvasási képessége, sebessége és szokásaik. Valaki tízévesként még Claude (Manókönyvek) vagy Holdas Hanna (Móra) köteteket forgatnak, míg mások már Harry Pottert (Animus) és Percy Jacksont (Könyvmolyképző) olvassák. Általánosságban a lányok Bors Bori (Naphegy), Garabonci Gréti (Naphegy) naplószerű köteteit, Balázsy Panna Szandra és a 3. B (Manókönyvek) sorozatát kamaszos, iskolai témákról, vagy a Pimasz négyes (Scolar) lovardában játszódó csajos történeteit veszik le a polcról. A fiúk főleg az Így neveld a sárkányodat sorozat (DAS), David Walliams vicces, de komoly témákat felvető köteteit (Kolibri), valamint Nick és Tesla (Vivandra-Cerkebella) nyomozós, kalandozós könyveit választották, amikben a főszereplők által használt találmányokat is elkészíthették otthon. A Pagony kiadó Abszolút sorozata pedig kifejezetten a 9-12 éves korosztálynak kínál színvonalas olvasmányokat. 

Itt említeném meg, hogy ebben a korban ismerkednek meg a képregényekkel, amit személy szerint külön művészeti ágnak tartok és nem sorolnám a ‘futottak még’ kategóriába, mint a szülők többsége. Nagyon jó képregényeket ad ki a Vad Virágok könyvműhely (pl. Kázmér és HubaBlöki Bár), igazán szórakoztató a Nimona, és az Egérőrség (Ciceró), Kalóz magazin (Vivandra), komoly mondandóval bír az Illegál (Animus), Bámulatos robotexpedíció (Csirimojó) és Anne Frank naplója (Park). 

Mit javasolsz a nagyobbaknak és milyen könyvet ajánlanál nekik? 

A felsősöknek már nagyon eltérő az ízlésük, vannak, akik szakkönyveket kezdenek bújni, vagy verseket olvasnak, van egy kisebb réteg is, aki a komoly irodalom felé fordul. A többségnek viszont az ifjúsági, fiatal felnőtt (YA) irodalom széles választéka nyújt bőséges kínálatot romantikus, realista, fantasy, sci-fi, történelmi és más kategóriákban.  

Ha sikerült a könnyedebb könyvekkel megszerettetni velük az olvasást tízéves koruk körül, akkor felsőben is olvasni fognak! Csak jusson el hozzájuk az információ! A kamaszokat is vigyük el könyvesboltba, könyvtárba. Rengeteg vlogger is van, akiket érdemes követniük, hiszen ők leginkább a kortársaktól fogadják el az ajánlásokat. Amit szerintem érdemes kipróbálni, az a kortárs fiatal szerzőkkel történő közönségtalálkozó, illetve érdemes követni az írók felületeit. Ha közelebb kerülnek a szerzőkhöz, akkor szívesebben olvasnak tőlük. 

Valahogy a gyerekkönyvesboltban nem jutott időm a nagykamaszoknak szóló könyvekre, most fedeztem fel én is Papp Dóra Tükörlelkek duológiáját (Ciceró), Frank Márton Páratlanok trilógiáját (Ciceró), Huszti Gergely Mesteralvók hajnala (Ciceró) című írásait. 

Egy korábbi kérdőíves közvéleménykutatásomban az alábbiakat sorolták fel a fiatalok, amiket én is jó szívvel ajánlok nekik: Patrick Ness Chaos walking trilógia (Vivandra), Lois Lowry bármelyik kötete (Animus), Tonke Dragt Levél a királynakA nagy vadon titkai (Kolibri), Sue Townsend: Adrian Mole sorozat (GABO), Időfutár sorozat (Pagony), Zágoni Balázs Fekete fény 1-2. (A gömb, Odaát) (Móra), Philip Pullman Az Úr sötét anyagai kötetek (Ciceró), J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura (Európa), Christopher Paolini Eragon sorozat, Christelle Dabos A tükörjáró trilógia, Hajdú-Antal Zsuzsanna LéggömbökUtánad vagy Visszatérünk, Berg Judit Az őrzők (Ecovit), Fiala Borcsa Bűntény a Dunán, illetve a Balatoni nyomozás

Te mit ajánlanál? Oszd meg velünk!


Hasznosnak találta ezt a cikket ?
NemNemIgenIgen
Loading...