Osztályközösség 2.0 – Hogyan teremtsünk folyosói hangulatot?

A digitális oktatásra való átállás kapcsán sokan, sok helyen írtak arról, hogy a kialakult helyzet miképp változtatja meg az oktatás menetét, hogyan küzdenek meg a pedagógusok a hirtelen átállással, a szülők pedig a nyakukba szakadt, újfajta szereppel. De van még itt egy fontos dolog, aminek legalább akkora jelentősége van a gyerekek életében, mint a tanulásnak – ez az osztályközösség. 

Az iskolabezárások hírét a legtöbb diák kezdetben valószínűleg több örömmel, mint bánattal fogadta. Azt gondolhatták, hogy idén korábban kezdődik a húsvéti szünet, nincs több korán kelés és házi feladat. A kezdeti öröm azonban hamar aggodalommá alakulhatott. Nem is azért, mert gyorsan világossá vált, hogy az oktatás más platformon, de folytatódik tovább, sokkal inkább azért, mert az otthoni tanulással egy pillanat alatt szakadtak el egymástól a barátok, szűnt meg az órák közötti folyosói pletyka, az iskola zegzugos sarkaiba sem lehet elvonulni megbeszélni a világ dolgait és az osztályfőnöki órák is csak emlékek egy időre. 

Hogyan lehet ebben a helyzetben fenntartani az összetartozás érzését? És miben segítheti azt a szülő? 

Az idősebb, felső tagozatos és középiskolás korosztály számára eddig is a napi rutin része volt a kapcsolattartás a különböző social media felületeken, számtalan módon cserélődtek a vicces videók, iskolai szóbeszédek és a másnapi házi feladat. De emellett mindig megvolt a lehetőség, hogy az igazán fontos dolgokat személyesen beszéljék meg a fiatalok. 

Koren Balázs, a HiperSuli szakmai vezetőjének véleménye szerint digitális kommunikációs eszközökkel a gyerekek többsége már bőven el van látva, az igazán nagy kérdés az, hogy vajon hetek-hónapok elteltével is elegendő lesz-e ez a fajta kommunikáció, képes lesz-e a videochat összetartani a barátságokat vagy idővel egy kicsit mindenkire elkerülhetetlenül rátelepszik a magány. Balázs szerint önámítás azt gondolni, hogy online is fenn tudják majd tartani a diákok azt a közösségi érzést, mint az osztályteremben, de ez nem jelenti, hogy nem kell mindent megtenniük annak érdekében, hogy a lehető legkevésbé sérüljön az összetartás. „Az osztályfőnökön túl a diákok felelőssége is, hogy mennyire igyekeznek majd kitekinteni a jól megszokott baráti körükből, mennyire lesznek hajlandóak maguk is beszélgetést kezdeményezni az osztály kevésbé közeli tagjaival, akár csoportos beszélgetés formájában. Ez lehet egy olyan üzenet, amit minden szülőnek érdemes átadnia a gyerekének, ugyanis a közösségi élmények, az összetartozás érzése legalább annyira fontos egy fiatal életében, mint a közvetlen, szoros barátságok” – mondja Balázs. 

Az alsós diákok tekintetében árnyaltabb a kép, hiszen sokuk nem használ még okostelefont, laptopot vagy tabletet, így nem is igazán tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak a barátaikkal való kapcsolattartásra, náluk még sokkal nagyobb jelentősége van a személyes találkozásoknak. „Az ő esetükben segíthet, ha a szülő megszervezi a beszélgetést azzal a 2-3 emberrel, akivel a gyerek közeli kapcsolatot ápol. Sok esetben ezek akár még az óvodából megmaradt barátságokat is jelenthetik. Vélhetően ők könnyebben fognak visszaintegrálódni az osztályközösségbe, mint idősebb társaik, hiszen az alsó tagozatos diákok általában a nyári szünet alatt is jóval kevesebbet találkoznak” folytatja a szakértő. 

„Ez az időszak minden emberi kapcsolat számára kihívást jelent. Az egy fedél alatt élőknek is problémát okozhat idővel, hogy ugyan egész nap együtt van a család, mégis mindenki mással foglalkozik, végzi a maga dolgát. Éppen ezért különösen fontos, hogy családon belül is figyeljünk egymásra. Legyen helye a napi rutinban a minőségi együtt töltött időnek. Szülő, diák és mindenki közös felelőssége most, hogy ne hagyjuk áldozatul esni a kapcsolatainkat ennek a bizonytalan időszaknak.” 

Összegezve tehát mindenkit arra buzdítunk, hogy ha teheti, éljen a digitális kommunikáció adta lehetőségekkel,  és figyeljen fokozottan a hozzá érzelmileg közel, sok esetben fizikálisan távol állókra. 

Hasznosnak találta ezt a cikket ?
NemNemIgenIgen
Loading...